rockgyemantok.hu

Wig Wam, 2001.jún.23.

Örülök, hogy azért van egy olyan klubunk Budapesten, ami eddigi tapasztalataim szerint sohasem kong az ürességtõl, legyen szó akármilyen koncertrõl, és még "after partyzni" is lehet reggelig! Ezen a bizonyos szombaton ismét hatalmas buliban volt részem, arról nem is beszélve, hogy egyik kedvenc zenekarom, a Neck Sprain koncertjének lehettem szemtanúja!
Mielõtt azonban túlságosan is elõre szaladnék, egy pár mondatot ejtenék az elõzenekarról, a Mind Controlról is, mert az októberi trafós bulival ellentétben most egész jó formájukat hozták, így én is szívesebben hallgattam õket. Mondjuk kicsit erõsnek érzem a System Of A Down hatását, nem ártana több egyéniséget belevinni a saját számokba, mert úgy sokkal többet kihozhatnának magukból. Ami viszont rendkívül tetszik náluk, az a színpadkép ill. a mozgás. Iszonyú mennyiségû energiát sugároznak a színpadról, ami egy ilyen stílusú bandánál sokat dobhat a produkción, ja, és a hozzáállásuk is elég pozitív a közönséghez.
Hú, már nagyon vártam "nyakficamékat", hiszen utoljára egy februári trafós bulin találkoztam velük! Most hallottam másodszor élõben az új album számait, úgyhogy ez sem lenne rossz magában, hát még az, hogy fültanúja lehettem agy vadiúj egyelõre(?) instrumentális számnak, ami azért kellõképpen súlyos... A koncert végig nagyon jó hangulatban telt, eléggé változatos volt a mûsor, szerencsére nem hanyagolták el az Overgaint sem, egyenesen a legjobb nótákat, a Say-t és az abszolút kedvencet, a Fear Attacks Me-t játszották róla! ...és hogy az új számok mekkorát dörrentek, arról nem csak én tudok tanúbizonyságot tenni, hanem az a jó pár ember is, aki lelkesen nyomult a színpad elõtt! Ráadásul azonkívül, hogy hallhattam a True Soul Dead Body-t, a Follow the Voice-ot, a Crush the Pain-t az Inhuman Cruelty-t, az új kedvencemet, a How Dare You-t vagy az utolsó ráadásblokkban felcsendülõ (?) Concrete Blockot (bizony, háromszor tapsoltuk vissza az ország egyik legjobb koncertbandáját!!!), tök jó volt látni, hogy Kacsa kilépésével nem esett vissza a csapat! Én eléggé féltem ettõl a hármas felállástól, de bebizonyították, hogy igenis, így is képesek hozni formájukat. (Zeneileg is!) Nem azt mondom, hogy egy-két számban nem hiányzott a másik gitár. Persze, hogy voltak olyan témák, amiket jó lett volna hallani, de ezt nem lehetett megoldani. ...de egyébként sem ez a lényeg!
Köszönet Sanyinak a vendéglistáért!
U.I.: Sajnos ezen a bulin nem tudtam fotózni, úgyhogy kompenzálva a hiányosságot, itt van három kép a februári trafós buliról.

Héda

_