Keresés
Buliajánló



Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

A Stone Sour elsõ albumát Magyarországon az elsõk között volt szerencsém hallani, és azonnal bele is szerettem. A zenekar 2 Slipknot tagot is magába foglal, az énekes Corey Taylor-t és a gitáros Jim Root-ot, elkerülhetetlen hát az összehasonlítás: a Stone Sour lényegesen emészthetõbb, dallamosabb, lágyabb, bár a Slipknotot is nagyon bírom, de a Stone Sour számomra szerelem volt elsõ hallásra. A csapat ugyebár akkor „létezik”, amikor a ’knot éppen pihen, így hát most nyáron jött el az ideje a második albumnak és az új turnénak. A turnéról inkább nem mondok semmit, azért naponta verem a fejem a falba (a budapesti elmaradt, Nickelsdorfot meg én hagytam ki), de az albumot nem bírom kiszedni a lejátszómból, mióta megkaptam. Tulajdonképpen nem tudom, mirõl nehezebb írni: egy albumról, amit csak szidni tudnál, vagy egy olyanról, amire egy rossz szavad nincs….merthogy nekem a Come what(ever) may az utóbbi kategória. Már az elsõ dal (ami egyben az elsõ klipes nóta is), vagyis a 30/30-150 leszedi a fejedet (Valaki mondja már meg, mit jelöl ez a szám??? Valahol azt olvastam, hogy vmi lõfegyver-féle, máshol meg lövedék, megint máshol egyfajta megerõszakolási „technika”…….), és nem is találod meg, csak az utolsó, lírai Zzyzx Road végére…Nehéz dolgom lenne, ha kedvenc nótá(ka)t kellene mondanom, mert szinte mindegyiket egyformán szeretem….A Reborn lendülete, a Through Glass csodálatos építkezése (második klipes nóta, kötelezõ látnivaló!!!!), a Cardiff és a Socio zseniális szövege, az utóbbi különleges lüktetése és a végén a már említett Zzyzx Road (mely egy 2006-os November Rain, de nem lenyúlás, hanem olyan a hangulata) mind-mind egy külön recenziót érdemelne. Talán az egyetlen nóta, amit néha továbbléptetek, az a Sillyworld, pedig az is zseniális, csak a kései Beatlest idézõ elszállós hangulatát nehéz fogni reggel a villamoson utazva….. A szövegekben egyébként egyértelmûen végigkövethetjük, milyen poklokat és kálváriákat járt meg Corey, ahogy kimászott az alkohol fogságából pár évvel ezelõtt….hála istennek kimászott, mert azt hiszem Kurt Cobain óta a legnagyobb rocktorok õ. Zseniális énekes, gitáros, dalszerzõ, remélem, nem gondolja komolyan, amikor azt énekli a záró dalban, hogy „I don’t really mind if I just fade away……..I’m ready to die in obscurity”. Inkább kérünk még egy csomó ilyen lemezt, mint ez…..! Mindent egybevetve, bármennyire is imádom az elsõ lemezt, ez magasan túltesz rajta….nem hiszem, hogy lesz idén album, ami lelöki a dobogóm tetejérõl, az Év Lemeze nálam!

www.stonesour.com

BTimi

 
Hírek
Phoenix Rt

Kicsivel több mint egy évvel a MI KELL TÖBB?! c. lemezük megjelenése után a zenekar egy vadonatúj dallal jelentkezik, mely már az előfutára az ősz elejére tervezett új anyagunknak.

Bővebben...
 
Road

Csuja Imrével forgatott a Road, most a turnécuccait sorsolja ki a zenekar

Bővebben...
 
Vale of Tears

VALE OF TEARS - ÚJ FELÁLLÁS

Bővebben...
 
Pokolgép

Kalapács József szerint az első és utolsó az Arénában

Bővebben...
 
Dreamgrave

Megjelent a Dreamgrave "Monuments" c. albuma két exkluzív élő bónusz dallal

Bővebben...
 
Facebook


Archívum
Metal TOP100
Oldalunk tagja a

listának!
Klikkelj az ikonra, hogy lásd a lista állását!