rockgyemantok.hu

A budapesti Cry Free zenekar arról nevezetes, hogy nagyon jól játszik Deep Purple dalokat...Kérdéseimre a zenekar motorja, torka: Scholtz "Atka"Attila válaszolt.

Elõször mutasd be légyszíves a zenekar tagjait! Mikor alakultatok stb.
A Cry Free zenekar 1996 januárjában alakult, bár a Deep Purple Cover Band ötlete kb. 10 évvel ezelõtt fogalmazódott meg bennem. A jelenlegi felállás tagjai: Blaskó György-dob, Kállai János-gitár, Kecskeméti Csaba-basszusgitár, Scholtz Attila-ének és Soulavy Gábor-Hammond és szintetizátorok.
Ez a zenekar elõtt voltatok már más formációkban?
Természetesen. Mindannyian megfordultunk számos zenekarban, amelyek közül néhányban olyan híres zenészek, elõadók oldalán is, mint Szekeres Tamás, Debreczeni Ferenc, Kicska László és Papp Gyula, valamint olyanok mellett is, mint Zalatnay Sarolta és Poór Péter táncdal énekes. Ha-ha! A Cry Free gyökerének pedig a Sweet Red Wine együttes tekinthetõ, amely a 70-es évek rock és blues nótáit játszotta, és amelybõl 3-an is a Deep Purple Cover Band alapító tagjai lettünk.
Honnan jött az ötlet, hogy egy Deep Purple tribute banda legyetek?
Az ötlet tõlem származik, és bevallom, hogy a fõ ok egyszerûen az volt, hogy fanatikus rajongója vagyok a zenekarnak, és úgy éreztem ideje, hogy a kb. 100 olyan feldogozásokkal foglalkozó rock zenekar mellett, akik a Deep Purple-tõl csak a "Smoke On The Water"-t és a "Black Night"-ot játszák, végre megjelenjen egy olyan csapat is, aki igazi örömet tud szerezni a Purple rajongóknak. Persze egy tribute banda mindig kissé kockázatos vállalkozás, hiszen a repertoár jóval szûkösebb, mint egy hagyományos, feldolgozásokat játszó zenekar esetében, de szerencsénkre a DP jócskán ellátott minket hatalmas slágerekkel, úgy hogy akár egy egész estés bulit is meg tudunk csinálni olyan klasszikusokból, mint a "Strange Kind Of Woman", "Space Truckin'", "Fireball", "Child In Time", "Speed KIng", "Woman From Tokyo" stb. Ráadásul mi nem csak a slágerekre koncentrálunk, hanem igazi ritkaságokkal is meglepjük az élõ "Purple muzsikára" áhítozó rockereket. Úgy hogy a Deep Purple Cover Band létjogosultsága vitathatatlan. Ezt a közönség reakciója is újra meg újra bizonyítja.
Saját számokban nem gondolkodtok? Vagy csak és kizárólag Deep Purple nótákat játszotok?
A Cry Free kizárólag Deep Purple nótákkal foglalkozik, de természetesen az önkifejezést mindannyian nagyon fontosnak tartjuk, ezért mindannyian játszunk egyéb zenekarokban, ahol utat engedhetünk dalszerzõi vágyainknak. Bár a kezdeti idõszakban próbálkoztunk saját számokkal, késõbb úgy döntöttünk, hogy ez a csapat szóljon kizárólag a Purple-rõl.
Mennyi a zenekar átlagéletkora? Már csak azért, mert a Deep nem mai zenekar...
A zenekar életkora 22 és 29 év között mozog, és ez is megkülönböztet minket a hasonló stílusban mûködõ együttesek többségétõl, akik általában 40-es, 50-es éveiket taposó, és sokszor már megfáradt, kiégett, alkoholista csókákból állnak. Na persze az alkoholt mi sem vetjük meg! Ha-ha! Mindenesetre a Cry Free-bõl tényleg süt a fiatalos energia. Viszont ezzel az is együtt jár, hogy nincs olyan buli, amikor ne kapnánk meg az idõsebb generációtól, hogy ez azért az õ zenéjük volt, és hogy lehet az, hogy mi ilyen fiatalon Purple-t játszunk. Azt persze nem tudják, hogy én például ugyanúgy ott voltam az elsõ magyarországi Deep Purple koncerten 1987-ben, mint õk. Ez 15 éve volt... Ráadásul a DP a mai napig is aktív zenekar, tehát bárki, bármikor a rajongójává válhat, kortól függetlenül.
Koncertjeiteket úgy általában kik látogatják? Milyenek a reakciók?
Fanatikus Purple rajongók, rockerek és persze sokszor az adott hely saját közönsége, akik tõlünk függetlenül, teljesen véletlenül esnek be a Cry Free bulira. Külön öröm, hogy a buli végére általában ez utóbbi , igen vegyes kategória képviselõi is ott "denszelnek" a rockrajongók között. Szintén örömünkre szolgál, hogy szépen alakulnak azok a kis csapatok, akik lelkesen követnek minket koncertrõl koncertre Budapesten, és egyes vidéki régiókban is. A követõk között a "nagy öregek" és a tizen-, huszonéves srácok és lányok egyaránt megtalálhatók.
Mekkora mûsoridõvel rendelkeztek?
Jelenlegi repertoárunk 30 nótát tartalmaz, ez olyan 3-3,5 óra mûsoridõt jelent. A koncertjeinket általában úgy 2 órásra tervezzük, de a végén gyakran jó 2,5 órás bulinál kötünk ki. Az a helyzet ui., hogy akárcsak az "igazi" Purple fellépésein, nálunk is hatalmas jammelések szoktak kialakulni. Az olyan nóták esetében, mint pl. a Speed King, a Child In Time vagy a Black Night, legtöbbször mi sem tudjuk, hová fogunk kilyukadni. A "Black Night"-ban például kb. egy évvel ezelõtt az "I'm So Glad" címû Cream nóta bukkant fel teljesen spontán. Azóta volt már benne reggae betét nagyon komoly Bob Marley-s fikcsikkel, 10 perces gitár-orgona felelgetés stb. Legutóbb egy spontán basszusgitár szólóra került sor. A "spontán"-t úgy kell érteni, hogy én nagy hangon bejelentettem a mikrofonba, hogy "Kecskeméti Csaba-basszusgitár!", mire szegény Csabinak muszáj volt elõrántania egy szólót. Ha-ha-ha!
Meg van az határozva számotokra, hogy a Deepnek mely idõszakából játszotok dalokat?
A zenekar teljes -idestova 34 éves- repertoárjából csemegézünk. Ez is érdekessé teszi a Cry Free-t, hiszen a hasonló témában utazó zenekarok többsége csak a '70-'72-es, klasszikusnak tekintett idõszakból válogat. A mi koncertjeinken az elvetemült Purple rajongók a korai nótákra, a Coverdale-Hughes-féle anyagokra és a legutóbbi -Steve Morse által fémjelzett- idõszak cuccaira egyaránt élvezkedhetnek.
Egy az egyben adjátok elõ, vagy hozzá is nyúltok feldolgozás szintjén?
A kiindulási alap mindig az eredeti tökéletes reprodukciója. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például dobosunk, Gyuri egy az egyben lekottázza a dobsávot. Ha tehát Paicey bácsi véletlenül leejtette a dobverõt, és az hallható a lemezen, akkor Gyurinak az benne lesz a kottájában, és ugyanott, úgyanúgy õ is meg fogja csinálni. De ez természetesen csak a kiindulási alap. A késõbbiekben a dalokat szépen a magunk arculatára csiszoljuk. És itt vannak természetesen az imént említett jam nóták, amelyek gyakran teljesen elszállnak a gyári változattól. De az igazán klasszikus dolgokat -beleértve intrók és szólók (!) is- mindig egy az egyben játszuk.
Egy tribute bandánál jellemzõ, hogy valamilyen szinten fanatikusai az adott zenekarnak, lásd pl Kiss Forever Band. Rátok ez mennyire igaz? Például elmentek külföldre is egy koncert miatt?
Gabi, a billentyûs, és én teljesen eszement Purple-fanatikusok vagyunk, és természetesen a többiek is nagyon szeretik a bandát. Bár külföldre még nem mentünk utánuk, de az összes magyarországi bulin ott voltunk, beleértve a Whitesnake és Gillan koncertjeit is. Jómagam több ízben találkoztam is a DP tagjaival. Óriási élmény volt beszélgetni olyan arcokkal, mint Ian Gillan, Roger Glover vagy Ian Paice...
És persze elég komoly gyûjteményünk van zenei érdekességekbõl, ritkaságokból.
Milyen zenekarokat szerettek még? Itt leginkább a mai felhozatal érdekel...
A Cry Free tagok zenei érdeklõdése igen változatos, talán az egyetlen találkozási pont a Deep Purple. Jani rengeteg instrumentális gitárzenét hallgat, de újabban leginkább ezeket a Rammstein-féle muzsikákat kultiválja. Gyuri óriási Chili Peppers rajongó, ugyanakkor megõrül például a big band muzsikáért is. Gabi legnagyobb kedvence a Collegium Musicum, ami egy régi csehszlovák progresszív rock zenekar. Csabi mostanában olyan punk-rock zenéket hallgat, mint a Blink 182, az én kedvencem meg Britney Spears. Ha-ha-ha! Érted!!!
Milyennek látjátok a rockzene helyzetét? Koncertezés terén milyenek a hazai koncerthelyek?
Egy pár éve még igencsak neki voltunk keseredve. Vidékre nem nagyon jártunk, Budapesten meg a Wigwam volt az egyetlen igazi rock klub, ahová meg nem tudtunk bejutni. Most, hogy már állandó fellépõk vagyunk a Wigwam Rock Klubban, illetve menedzserünk Kovács Géza révén lassan az ország összes szögletébe eljutunk, már rózsásabbnak tûnik a helyzet. Tavaly elõször még az országhatáron túlra is eljutottunk. Nyáron ismét sor kerül majd külföldi bulikra Felvidéken és Erdélyben is. De hál' istennek úgy veszem észre, hogy nem csak a Cry Free van felemelkedõben, hanem végre az egész szakma kezd magára találni.
Mivel foglalkoztok a magánéletben?
Jani és Gyuri zenélésbõl él. Jani tanít, Gyuri meg idõrõl idõre elvállal néhány hét luxushajós muzsikálást. Csabi és Gabesz a vasútnál dolgoznak. Csabi például Vecsés állomásfõnöke. Szokta is mondani amikor vonatozunk valahova, hogy "én, mivel tiszt vagyok, elsõ osztályon utazom!" Ha-ha-ha! Mekkora arc a csávó! Én meg angoltanár vagyok.
Mit mondanál még? (koncertek, elérhetõség...stb.)
Budapesti koncertlátogatás érdekében a Wigwam mûsorát érdemes figyelemmel kísérni, illetve van két hely, ahol rendszeresen elõfordulunk; az egyik a Ferencvárosi Mûvelõdési Központ, ahol egy laza rendszerességgel jelentkezõ Deep Purple Klubot mûködtetünk, illetve Rákosligeten a Csekovszky Árpád Mûvelõdési Ház, ahol szintén gyakran elõfordulunk. A vidéki fellépések már kiszámíthatatlanabbak, de weboldalunk koncertek rovatában természetesen mindkettõrõl értesülhettek. A honlap amúgyis rengeteg információval, fotóval, letölthetõ muzsikával szolgál, úgy hogy érdemes odalátogatni.
Web: www.extra.hu/cryfree
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rob