Régi álmom vált valóra ezzel az interjúval. Íme:
 Kezdésként elmesélnétek nekem, ki hol játszott 
  a MEX elõtt?
  Závodi Gábor: közvetlenül elõtte konkrét zenekarban nem játszottam, az elõtte 
  levõ igazi zenekarom a Viki és a Flört volt. Aztán játszottam Demjén Ferenc 
  zenekarában, de az nem is zenekar, inkább ilyen állandó meghívásos tagság volt. 
  
  Schvéger Zoltán: Én a MEX elõtt Pierrot zenekarában játszottam. 
  Madarász Gábor: Csomó helyen, pl. Azok a Fiúk, Pierrot zenekar. 
  Kovács Barnabás: Vidékrõl Pestre kerülvén különbözõ amatõr zenekarokban játszottam, 
  pl. Fragile, Misty Fate, stb. Majd Madi megismerése után kötöttem ki a MEX-ben. 
  
  Nagy vonalakban mi a zenekar története?
  Z. Gabi: kb. '91 decemberében Madival, akit az Azok a Fiúk lemezfelvétele során 
  ismertem meg, bementünk a stúdióba, és elkezdtünk nótákat írni gépi dobritmusokra, 
  groove-okra. Az elsõ félórás zenélésünk gyermeke lett az Õrülj+! címû szám, 
  amibõl nyolc nap alatt egy teljes lemezanyagnyi született. Ezt a Music Dome 
  nevû kiadó jelentette meg. Mivel nem volt jó a fogyás, úgy éreztük, hogy ez 
  mégsem jó ötlet, de egy utolsó lehetõségként még az Eddával elmentünk turnéra 
  (1992-ben), akkor Vas Attila billentyûzött velünk. A turné sikere után kezdtünk 
  egyre keményebb dolgokat játszani, és mikor ezt élõben meg kellett szólaltatni, 
  akkor Madi javaslatára került Barna és Zoli a képbe. Utána csináltuk a Bumm! 
  Nesze neked! Lemezt, már így négyen a Sony-nál, és attól kezdve ez a felállás. 
  
  Néha láttam olyan koncertet, ahol Hoffer Péter, a Moby Dick-bõl vendégeskedett 
  nálatok. Õ hogyan került közétek? 
  Z. Gabi: Madi, mint soproni illetõségû ember, régóta ismerte, meg dolgozott 
  is a Moby Dickkel. Egyszer kitaláltuk, hogy milyen jópofa lenne két dobbal. 
  Aztán az a buli, amire elõször terveztük, pont elmaradt, mert én lebetegedtem. 
  Utána Zoli kezét mûtötték, így volt egy buli, ahol Hofi dobolt félig, mert Zoli 
  a kórházból kiszökve csak a második felére ért oda. Majd volt egy olyan buli 
  is, ahol két dob volt. 
  Hofit láttam egyszer a BNV-n is egy Roland termékbemutatón Madival és Barnával 
  játszani. Ez a lehetõség honnan jött? Hogy kerültetek oda?
  Madi: Eleve Roland hagszerdemonstrátorok vagyunk, és a Roland fõnöke is kitalálta, 
  hogy MEX-ként is lépjünk fel. Játszottunk Gabi nélkül is, az csak a hangszerek 
  bemutatásáról szólt, de amikor Gabi is ott volt, akkor csak MEX számokat játszottunk. 
  
  Köztudott, hogy ti sok mindent csináltok a MEX-en kívül. Ez hogy fér bele 
  az idõtökbe?
  Zoli: Jól belefér. Madi lemezeken gitározik és reklámzenéket ír, Gabi lemezeket 
  kever össze, meg Demjénezik, Barna pedig a Roland boltban dolgozik, meg tanít. 
  
  Z. Gabi: Az utóbbi 2-3 MEX koncert olyan volt, hogy minimum egy ember más koncertrõl 
  érkezett. Ennek egyszerû oka van: ma Magyarországon a zenébõl nem lehet megélni. 
  És aki ezt a zenét csinálja, mint pl. a MEX - és ezt nagyon fontos kihangsúlyozni, 
  hogy baráti társaság vagyunk, és a zene szeretete miatt csináljuk az egészet, 
  és ebben semmi üzlet nincs -, annak muszáj mellette mást is csinálnia. 
  És az anyagi hasznon kívül más haszna is van máshol zenélni? Gondolok itt 
  pl. arra, hogy zeneileg fejlõdtök, vagy többen megismernek titeket. 
  Z. Gabi: Közönség szempontjából inkább hátrány, mert mi nem éljük azt a tipikus 
  rocker-életformát, és ez a rajongást limitálja. Olyan szempontból viszont elõny, 
  hogy olyan hangszereket tudunk venni, amiket a MEX-bõl nem tudnánk, és a kapcsolatainkon 
  keresztül olyan technikai dolgokat tudunk a lemezeinken, borítón, koncerten, 
  vagy videoklippen megvalósítani, amit Magyarországon más nem tud, mert nem tudja 
  megfizetni. 
  És ezek csak munkakapcsolatok, vagy barátságok is? 
  Z. Gabi: Attól függ. Van, akivel baráti, mint pl. nekem a Demjén zenekarral, 
  vagy Madinak Ákossal. De Madi sok olyan lemezen gitározik, amit nem barátságból 
  csinál, hanem azért, mert megfizetik. 
  Térjünk rá egy kicsit a dalszövegekre, amiket én nagyon szeretek. Hogyan 
  születnek? Témából jönnek a rímek, vagy beugrik egy rímpár, és abból jön a téma? 
  
  Z. Gabi: Én szeretek úgy nótákat összerakni, hogy jó értelemben véve slágeres 
  legyen. Ez alatt azt értem, hogy ha vége van a dalnak, valamire emlékezzél. 
  Ezért én úgy indulok ki, hogy keresek egy témát, és elõször a nóta címe és a 
  lényege kell, hogy megszülessen. Általában a refrénbõl, egy-egy jó bemondásból 
  indulok ki, és szeretem a szójátékokat, amin kicsit el lehet gondolkodni. 
  Kényes kérdés. Hogy áll az új lemez? 
  Z. Gabi: Néhány számot már játszunk róla a koncerteken, de most úgy tervezzük, 
  hogy nem lesz több koncert, amíg nem lesz meg a lemez. Szeretnénk legkésõbb 
  februárban megjelentetni, és egy nagyszabású lemezbemutatót tartani. Egyébként 
  pontosan az egyéb elfoglaltságok miatt csúszik a lemez, ami "Pszicho-pata" 
  névre fog hallgatni. 
  Eközben, szinte végszóra belépett az Everflow zenekar egyik tagja. Végszóra, 
  mert ép azt akartam kérdezni. miért ritka, hogy fellép valaki elõttük, és mely 
  zenekarokat látnák szívesen maguk elõtt?
  Z. Gabi: Erre a kérdésre ugyanazt tudom mondani: nem ismerünk senkit, mert nem 
  járunk más koncertekre és rock -klubokba. Másrészt, ez mindig macerás, a beállás, 
  meg a hangszerek miatt. Ezért mi nem is szeretjük, és egyes klubok sem, mint 
  pl. a Wigwam. 
  És vidéken szoktatok játszani? 
  Z. Gabi: A Botrány c. lemez után összeszedtünk egy kis pénzt, és elmentünk turnéra. 
  Általában az volt a jellemzõ, hogy az adott városban játszó összes zenekar megnézte 
  a koncertünket, és nagyjából ez tette ki a közönséget. Ezért úgy éreztük, hogy 
  ez - sajnos - abszolút pénzkidobás. Ha fixen megveszi valaki a zenekart, akkor 
  nagy ritkán el szoktunk menni vidékre, de mi nem járunk utána. 
  Végül szeretném, ha számot adnátok az 1997-es év pozitív és negatív dolgairól! 
  
  Z. Gabi: Én személy szerint azt tartom jónak, hogy a budapesti koncertjeink 
  hangulatilag egyre jobbak, mindig látok új arcokat. Negatívum pedig az, hogy 
  egyre kevesebb helyen lehet játszani. 
  Zoli: Nagyon jónak tartom az új lemez anyagát, és örülök, hogy megmûtötték a 
  kezem, és jól vagyok. 
  Madi: Nagyon pozitív, hogy a zenekar még mindig megvan, és a közönség nem csappan. 
  Ami rosszat érzek - és ez globális rossz hangulatom -, hogy a zene kutyát nem 
  érdekel gyakorlatilag, csak háttérként hallgatják. Ez olyan zenész-hiúsági kérdés. 
  
  Barna: Örülök, hogy van egy új hangszerem, és nagyon jól éreztem magam a lemezfelvételnél, 
  ugyanis nem stúdióban vettük fel, hanem a próbahelyen. Sokkal jobb volt a hangulat, 
  egyszerre játszottuk fel, és nagyon jól szól. Nagyon várom a megjelenést, és 
  remélem, hogy sokat fogunk vele koncertezni. 
  Cím: 
  MEX/Sony Music Entertainment 
  1125 Bp., Tusnádi u. 5/a.
B. Timi




