 
  
 
  
 
  
 
  
Lacrimosa
 1994-ben 
  a Lacrimosa létrehozta a gótikus metál, aztán ahogy 
  az lenni szokott egyre több zenekar követte õket, azonban Anna 
  és Tilo nem foglalkozott a kópiákkal, inkább megpróbálták 
  tovább fejleszteni saját zenéjüket. A Németországban 
  elég nagy népszerûséggel rendelkezõ együttes 
  egyik atyjával, Tiloval volt lehetõségem interjút 
  készíteni.
1994-ben 
  a Lacrimosa létrehozta a gótikus metál, aztán ahogy 
  az lenni szokott egyre több zenekar követte õket, azonban Anna 
  és Tilo nem foglalkozott a kópiákkal, inkább megpróbálták 
  tovább fejleszteni saját zenéjüket. A Németországban 
  elég nagy népszerûséggel rendelkezõ együttes 
  egyik atyjával, Tiloval volt lehetõségem interjút 
  készíteni.
  Mindenhol azt lehet olvasni rólatok hogy ti alapítottátok 
  meg a gótikus metál mûfaját. Hogy tudnád leírni 
  a zenéteket?
  Ó, nem igazán mondanám azt, hogy mi hoztuk létre 
  a gótikus metált. Az igaz, hogy gótikus területrõl 
  jöttem és érdekel a metál is, de akár régebbi 
  klasszikusokat is meghallgatok. Múltkor például egy klubban 
  olyan klasszikusokat kértem, mint a Guns 'n' Roses. Ezért van 
  az, hogy megpróbálom keverni a gótikus rockot, a metállal 
  és a dark metállal, sõt, a zenénkben még 
  death metálos jegyek is találhatóak. Szóval megpróbálom 
  ezeket az elemeket ill. zenei szabályokat összerakni. Ezért 
  gondolom azt, hogy a Lacrimosa nem kimondottan gótikus metált 
  játszik, hanem inkább egy teljesen új dolgot képvisel.
  Apropó, akkor mégis kik hallgatják a zenéteket?
  Ez teljesen változó: természetesen rengeteg gótikus 
  rajongó, de sok olyan ember is található a rajongóink 
  között, akik death, power metált hallgatnak, és persze 
  rengeteg normális ember :-), akikre ha ránézel, nem tudod 
  milyen zenei mûfajba tenni, szóval teljesen normálisan kinézõ 
  emberek. :-)
  Úgy általában ismerik a németek a zenéteket? 
  Ezt azért kérdezem, mert az utóbbi években nagyon 
  jó helyezéseket értetek el a német slágerlistákon.
  Mindenféle stílusú ember hallgatja a zenénket, de 
  azért elég nehéz dolgunk van, mert nem játszanak 
  minket sem a nagy rádiók sem a TV, úgyhogy azért 
  nem vagyunk annyira ismertek. Persze olyan gyakran elõfordul, hogy valaki 
  a barátai vagy akár a szülei által ismeri meg a nevünket.
  Ismertek vagytok arról, hogy elõszeretettel rúgjátok 
  fel a zenei tradíciókat, szabályokat. Meg tudnád 
  mondani, hogy ez mit jelent a Lacrimosa zenéjében?
  Nem veszek tudomást a zenei szabályokról, a színekrõl 
  és a különbözõ stílusokról, úgy 
  írom a dalokat, hogy az érzéseimet közvetítsék. 
  Persze azért ott vannak a különbözõ hatások 
  is, lehet az gótikus vagy metál, de azt hiszem, hogy a zenerajongók, 
  tartozzanak akármelyik színhez, szeressenek akármilyen 
  zenét, nem úgy néznek a Lacrimosa tagjaira, mint sztárokra, 
  szóval van aki a szövegekért, van a dalokért és 
  van, aki a színpadi shownkért szeret minket.
  A szövegeket, amik általában a múltotokban megtörtént 
  eseményekrõl szólnak, ketten írjátok. Elõfordul 
  olyan is, hogy elképzelt dolgokat is beleszõtök a szövegekbe?
  Hát én csak azoknak a szövegeknek az inspirációjáról 
  tudok beszélni, amiket én írok, hogy Annát mi inspirálja, 
  azt nem tudom, mivel teljesen külön írjuk õket. Általában 
  azért olyan dolgokról írunk, amik a múltban történtek 
  meg velünk, de gyakran a jelent is beleszõjük, aztán 
  leülünk és megbeszéljük, hogy ki mit csinált, 
  majd úgy rakjuk össze a szövegeket, hogy egy teljes mû 
  legyen, akár egy színházi darab.
  Ha jól tudom, a Lacrimosa úgy igazán két emberbõl 
  áll. Milyen szempont szerint válogatjátok ki a muzsikusokat 
  a felvételekre és a fellépésekre?
  Csak azokkal a zenészekkel dolgozunk együtt, akik teljes mértékben 
  tolmácsolni tudják a dalok hangulatát, és mindazt, 
  amit Anna és én elképzelünk. Egyébként 
  minden muzsikus máshogy közelíti meg a dalokat, szóval 
  úgy értem, hogy mindenki mást hoz ki belõlük, 
  úgyhogy mindenképpen megpróbálunk úgy válogatni, 
  hogy megtaláljuk azokat, akik teljesen meg tudják valósítani 
  az elképzeléseinket.
  Nagyon tetszik az albumotok borítója! Ki csinálta?
  Amikor dolgozom egy albumon megfestek néhány képet is, 
  aztán a legmegfelelõbbet, ami átadja a zene hangulatát 
  is, elviszem egy festõmûvészhez, egyébként 
  az õ neve Mantrupulus, aki aztán megfesti a végleges képet, 
  mivel én nem vagyok valami jó festõ.
  Mindenhol csak fekete-fehér képeket láttam rólatok, 
  valamint a borítók sem színesek. Miért nem használtok 
  színeket?
  Az az igazi oka annak, hogy fekete-fehér képeket használunk, 
  hogy szerintem a szürkének nagyon-nagyon érdekesek az árnyalatai, 
  és amikor elõször rápillantasz egy képre, nagyon 
  egyszerûnek tûnik, de ha jobban megnézed, egybõl kijönnek 
  a szürkének a különbözõ árnyalatai, 
  amik aztán kihozzák a kép mélységét, 
  és véleményem szerint ez a legjobb módja a zenénk 
  vizuális megjelenítésének. Vegyünk csak egy 
  példát: nézd valamelyik borítónkat, és 
  próbáld elképzelni, hogy milyen lenne színesben
  Különleges hangulata van a fotóitoknak. Az image fontos 
  a mindennapokban is vagy csak a Lacrimosában?
  Nem vettem észre, hogy a Lacrimosát azonosítani kéne 
  az image-dzsel, mert számomra az image olyan, mint egy csomagolás, 
  de számomra sokkal többet jelent az, hogy ki vagyok, és hogy 
  érzek. Például ugyanúgy öltözöm, 
  mint amikor a gótikus szín tagja voltam, és nem változtattam 
  meg a külsõmet amiatt, mert zenélek. Szeretem kifejezni az 
  érzéseimet így is, és azt hiszem ha valaki nem így 
  cselekszik, az nem igazán hû a zenekarához. Vegyünk 
  például egy punk bandát, normális kinézettel
  Ha valaki megnéz benneteket, mire számíthat? Gondolok itt 
  különleges fényekre, kellékekre, díszletekre
  Természetesen vannak díszletek a koncertjeiket, ugyanúgy 
  akár egy színházban, különbözõ piroeffekteket 
  is használunk, bár a fellépéseink inkább 
  egy rock koncerthez állnak közelebb, annyi különbséggel, 
  hogy mi kicsit máshogy közelítjük meg a dolgokat.
  Az új albumotokon, a Fassade-on együtt dolgoztatok egy szimfonikus 
  zenekarral. Nehezen ment a közös munka?
  Persze nem olyan könnyû dolog egy album rögzítése, 
  de ha kellõképpen felkészült vagy, kész van 
  a hangszerelés és leülsz a karmesterrel, hogy megbeszéld, 
  mit hogy szeretnél, és ez elég hosszú idõbe 
  telik
de aztán amikor már elkezdõdnek a felvételek, 
  már minden jó úton halad. Hát nem volt túl 
  egyszerû a szimfonikusokkal dolgozni.
  Nemrég megjelentettetek egy DVD-t, ami a Lacrimosa történetét 
  foglalja össze. Mit láthatunk rajta?
  Akik megnézik, a Lacrimosa élõ fellépéseinek 
  lehetnek szemtanúi, egészen az elsõ 93-as koncerttõl 
  a tavalyi jubileumi buliig. Végül is azt láthatod, milyen 
  egy igazi Lacrimosa show. Szerintem elég érdekes!
  Gondolkodtok azon, hogy valamikor eljöttök Magyarországra 
  is?
  Nagyon szeretnék Magyarországon játszani, de amikor összeállítasz 
  egy turnéprogramot, már eleve meg van nagyjából, 
  hogy hova mész. Sajnos Magyarország nagyon elég messze 
  van, és bizonyos mértékig azért meg van kötve 
  a kezünk, de remélem, hogy a következõ turné 
alkalmával, Magyarországra is eljutunk.
Héda 





