 
  
 
  
 
  
 
  
Ellentmondásos hírek érkeztek mostanság 
  a kecskeméti Faces háza tájáról. A titok nyomába eredve nem volt más dolgom, 
  mint átballagni a szomszéd háztömbben lakó Tomkovics Ákos szerkesztõtársamhoz, 
  aki tudvalevõleg '99 májusáig volt a banda frontembere, majd kiszállt a csapatból. 
  Gondoltam, õ mégis jobban ismeri a helyzetet... Mindenesetre érdekes dolgokat 
  mondott.
  Tulajdonképpen miért is léptél ki a zenekarból?
  Ezt már sokan kérdezték tõlem, eddig 
  mindig megpróbáltam kitérõ választ adni, de azt hiszem, most már nyilvánosan 
  is elmondhatom az okokat. A legfontosabb talán az volt, hogy már nem éreztem 
  azt a fajta tüzet, lelkesedést sem magamban, sem a csapat néhány tagjában, amely 
  úgy igazán mozgatni tud egy zenekart. Eléggé belefáradtam az egy helyben topogásba. 
  A legrosszabb az volt az egészben, amikor a rendszeres kecskeméti koncertjeinken 
  a már unalomig ismert mûsorral álltunk ki hónapról-hónapra, és a közönségbõl 
  egyre többen kezdték mondani, hogy "jó-jó, de mikor jön már valami új???". 
  És nem nagyon jött semmi új... Néha beesett egy új feldolgozás, aztán kész, 
  passz. A próbák sem olyan hangulatban teltek, mint régebben. Igazából már nyûgnek 
  éreztem a próbára járást. És ez, azt hiszem, eléggé súlyos egy zenésztõl. Emellett 
  volt részemrõl a dolognak egy másik, magánéleti oldala is. Akkoriban egy kisebb 
  hullámvölgybe kerültem, amibõl azóta sikerült kimásznom. Mindenestre nagyon 
  nehezen szántam rá magam a döntésre, miszerint inkább kilépek a Faces-bõl.
  A zenéléssel is teljesen felhagytál?
  Á, szó sincs róla. Eleinte azt terveztem, 
  hogy tartok két-három hónap pihenõt, de nem bírtam ki, a Faces után két héttel 
  már egy másik formációban találtam magam. Ebbõl volt is némi félreértés, mert 
  a Faces tagjai azt hitték (a jelek alapján érthetõen), hogy a másik banda miatt 
  hagytam ott a zenekart. Errõl azonban szó sem volt, a kettõnek semmi köze nem 
  volt egymáshoz! Ez a csapat egyébként a Subject utódzenekara volt, mely Subsist 
  névre hallgat. Próbálkoztunk, betanultunk néhány Subject nótát, egy-két feldolgozást, 
  aztán, miután valamennyire összeállt a csapat, nekiláttunk a saját szerzeményeknek. 
  Ám itt sem volt minden tökéletes, mert sosem volt állandó bõgõs, az egyetlen 
  eddigi Subsist koncerten is vendégzenész, Topa a Hetedik Érzékbõl segített ki 
  bennünket bõgõn.
  Mi történt a Faces többi tagjával? Folytatták?
  Természetesen folytatták. Ez egy percig 
  sem volt kérdéses a számukra, mindössze az nem volt világos, hogy kivel. Gulyás 
  Zoli gitáros is kezdte hanyagolni a próbálást, ha jól tudom, fél év alatt egyszer 
  volt kint... Rocky (Rakita Zoltán basszusgitáros - a szerk.) keresgélt 
  is emberekéket mind gitárosnak, mind énekesnek. Jelentkezõk voltak is, de amint 
  tudom, nem igazán feleltek meg... Ezért döntött úgy Rocky és Fesser Stefan dobos, 
  hogy megkeresnek engem és Gulyit is, hogy ismét közösen folytassuk tovább a 
  Faces zenekart. Megdumáltunk egy közös találkát, és hosszasan elbeszélgettünk 
  a múltbeli dolgokról, no meg a jövõrõl, és végül azzal álltunk fel, hogy adunk 
  még egy esélyt magunknak, és ismét az eredeti felállásban folytatjuk tovább 
  a zenélést. Úgyhogy most fél éves "pihenõ" után nagy tervekkel és 
  újult erõvel vágunk neki közösen a következõ évezrednek!
  Mik a terveitek?
  Elõször is közeleg a zenekar ötödik születésnapja, 
  ezt mindenképpen szeretnénk méltó módon, egy fergeteges visszatérõ bulival megünnepelni. 
  Aki esetleg volt már korábban ilyen szülinapi koncerten, az nagyjából sejtheti, 
  hogy mire is számíthat. Azt hiszem, a hagyományos tortadobálás ezúttal sem fog 
  elmaradni... ha-ha-ha! Most elõször is erre a bulira kell felkészülni, ismét 
  rendesen be kell gyakorolni a mûsort, mert azért érzõdik a fél éves kihagyás. 
  Egy-két nótának már majdnem elfelejtettem a szövegét, hogy Gulyi szólóiról már 
  ne is beszéljek... Miután ez megtörténik, ismét a nótaírásra helyezõdik a hangsúly, 
  majd az általunk legjobbnak tartott három, vagy négy új dallal szeretnénk stúdióba 
  vonulni, és normális, profi körülmények között rögzíteni egy promóciós anyagot. 
  Ezzel a cuccal szeretnénk aztán egy kiadót találni. Remélem, sikerülni is fog!
  Tehát ismét minden a régi?
  Igen. Néhány közös próbán már túl vagyunk, 
  és ismét érzem azt az elõbb említett tüzet, lelkesedést. Nagyon remélem, hogy 
  ez a színpadról is le fog jönni, és a közönség is újra átérzi a Faces bulik 
  hangulatát!
Kontakt: Rakita Zoltán
  20/96-45-085 





