Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon


Summer Rocks 2003 - 1. nap
Budapest, Kisstadion

 

Negyedik alkalommal szervezték meg a Summer Rocks fesztivált, amelynek elsõ napja, sokak állítása szerint nem is igazi fesztivál volt, hanem csupán egy szimpla Iron Maiden koncert. Mindegy minek nevezzük, a lényeg ugyanaz: egy színvonalas és maradandó produkciót kaptunk, mind a magyar mezõnytõl (Wisdom, Demonlord) mind a Maidentõl.
Az estét, verõfényes napsütésben, kb. egy órás csúszással az eredetileg kiírt programhoz képest a Demonlord nyári kiadása nyitotta; szalmakalap, rövidnadrág és virágos ing styleban, akiket a kapunyitás körüli késés miatt rövidített mûsorral hallhattunk. Nevezhetjük egy villám best of programnak is, amit hoztak, a kezdeti hangulatot mindenesetre alaposan felfokozták.
Õket követte a budapesti Wisdom, egy 2001-ben alakult fiatal formáció. Talán õk illettek legjobban a Maiden elé. A csapat a klasszikus heavy metalt képviseli, nem is akárhogy! Olykor Dickinson mester hangját megszégyenítõ énektémák süvítettek a lendületes, dallamos alapokra. A srácok a színpadot is rendesen bemozogták, ahogy azt kell! Ritkán látni ilyet magyar zenekartól (talán manapság már külföldön is kihalóban van az energikus elõadásmód). Nagyon jók a saját témáik, amelybõl jópárat eljátszottak egy Hammerfall és egy Helloween feldolgozás mellett. Érdekes, hogy a közönség inkább a saját dalokra indult be, és reakcióik alapján úgy néz ki sikerült meggyõzni mindenkit, hogy érdemes lesz odafigyelni a továbbiakban a Wisdomra.
A hangzás mindkét honi zenekar esetében rendben volt, de sajnos a hatalmas színpad csupasz feketébe burkolása nem volt épp túl jó ötlet.
A Maiden elõtt már csak a brit Stray lépett fel. Róluk csak annyit érdemes megemlíteni, hogy nem illettek ide. Egy country stílusú, gyengébb produkció volt, ami alatt inkább a kilométeres sorokat róttuk a gyilkos áru büfékben.

Gyors átszerelés után, 20:26-kor robbant színpadra az Iron Maiden a már igen szép számú publikum elé! 666... és a közönség megvadult. Élmény volt látni a milliónyi kezet a magasban. Bruce ugrált föl-le az emeletes színpadon, zászlót lengetett, és csak nyomták megállás nélkül a jobbnál jobb klasszikusokat. Játszottak egy új dalt is a szeptemberben megjelenõ új lemezrõl. Az egész mûsorról a profizmus jött le! A fények, a színpadkép, a hangzás mind tökéletes harmóniában volt. Szerencsére ugyanazzal a komplett felszereléssel érkeztek hozzánk, mint a turné nagyobb állomásaira. A hatalmas Eddie-s hátterek, melyeket 2-3 számoként cseréltek, már megalapoztak egy hangulatot és erõt, ami a színpadról áradt. A Kisstadionnak még a lelátóján is állva és ökölt rázva bíztatták a nagy Maident! Nem hiába, a magyarok köztudottan lelkes és hálás közönség! Egyszer még visszajöttek három sláger erejéig, de a második ráadást várva hirtelen vége lett a bulinak. Egy tömény 100-110 percet kaptunk, amibõl még lehetett volna több is, de így is mindenki elégedetten távozott.

Jó kis este volt ez, és ha az egész színvonalát, körülményeit nézzük, a belépõjegy áráért bõven megkaptuk ami járt.