A Depresszió azon kevés zenekarok közé tartozik, akiknek pályáját a Rock Gyémántok Magazin a kezdetektől fogva nyomon követi. Mégis -igazságtalanul- viszonylag keveset szerepeltek nálunk. A csapat főnökével Halász Ferivel Csiga beszélgetett.
Hogy vagy most? Elég sűrű év áll mögöttetek?!
Jó volt ez az év. Amit célként kitűztünk, azt nagyjából sikerült megvalósítanunk, és egyáltalán nem vagyunk fáradtak.
A nyári fesztiválok, hogy sikerültek? Merre jártatok a fesztivál időszakban?
Az összes fontosabb fesztiválon jelen voltunk, és néhány kisebben is. Úgy érzem, hogy nagyon jól sikerült helytállnunk mindenhol. Voltak hatalmas katarzis élményeink idén is 1-1 nagyobb bulin.
Hegyalján ugye a Machine Head előtt léptetek fel. Hogy éreztétek magatokat? Tudtatok velük beszélgetni? Vagy netalántán belenéztek a koncertetekbe?
Ez a buli számunkra egy megvalósult álom volt. Bármennyire is a Machine Head az egyik közös zenekari kedvenc, egy szimpla koncerten nem biztos, hogy elvállaltuk volna a felkérést, de így, hogy egy fesztiválon játszottunk, egy másfél órás műsort, nagyjából azonos technikai paraméterekkel, nagyon megtisztelő volt számunkra a lehetőség. Egy ilyen bulin nem könnyű helytállni, mert, mint például mi is, sokan 15 éve vártak erre a bulira, és nyilvánvaló volt, hogy zenei tudásban nem fogjuk őket túlszárnyalni, ezért a nyers erőre alapoztunk, ami a koncertjeinkből árad. Még a szokásosnál is jobban felspanolt minket a tény, hogy gyerekkori hőseink állnak a színpad szélén, és alaposan sikerült megmozgatnunk a sokezres tömeget. Egyben ez volt az első alkalom, hogy hazai headliner-ként játszottunk a fesztiválon.
Természetesen sikerült velük beszélgetni is egy picit, ami nagyon jó dolog volt, de nem akartunk túlzottan tolakodók lenni. Külön élmény volt, hogy nem csak ők, de a Testament frontember Chuck Billy-től is elismerően nyilatkozott a bulinkról. Nem semmi érzés, amikor egy élő metál legenda a színpad szélén nézi végig a bulidat, és a végén odajön gratulálni.
Természetesen utána végig néztük az egész bulit, és könnyekig meghatódva headbangeltünk a keverőpulttól nem messze.
Nemrég volt az exkluzív klub buli a budapesti Dieselben. Erről ha tartanál nagy vonalakban egy beszámolót...
Ez a koncert olyan volt, amilyennek terveztük, sőt hangulatban felül is múlta a várakozásainkat. Számunkra az elmúlt évek egyik legjobb hangulatú koncertje volt. Mostanában a válság, a járvány, és a számtalan rendezvény miatt mindenkinek nehéz ebben a szakmában, ezért is volt jó érzés, hogy dugig telt a diesel nézőtere.
Mikorra tervezitek a következő Depresszió lemezt? Vannak már előkészületei?
Nagyjából 2011 elejére tervezünk új lemezt, de addig sem fognak unatkozni a Depresszió rajongók. Februárban megjelenik a Nincs jobb kor című Best of kiadványunk 2 új dallal, valamint 2 régi dal újrarögzített változatával, ami ezek mellett tartalmazni fogja a zenekar 16 legjobb dalát újramasterizált formában. Ez a kiadvány a Hammerworld magazin februári számának mellékleteként fog megjelenni, tehát rendkívül olcsó lesz, és nagyon könnyen beszerezhető, hiszen csak a helyi újságos bódéig kell majd elsétálni érte. A 10 éves jubileumra való tekintettel egyéb kiadványok is napvilágot látnak majd 2010-ben, de ezek egyenlőre meglepetések.
Ezt muszáj megkérdeznem, de szerintem akitől kérdezem, már mindenki unja haha!
Letöltések...
Nem egyszerű erről véleményt alkotni... Az Egyensúly című legutóbbi lemezünk megjelenésének másnapján már platinalemeznyi mennyiségben használták fel a dalainkat illegálisan, és ez csak egy hely volt a sok közül. Ha ezt abból a szemszögből nézem, hogy a kiadónknak mennyibe került a legutóbbi lemezünk előállítása, és reklámozása, akkor elég durva a helyzet. Másfelől nekünk is jót tesz az internet, hiszen rengeteg emberhez eljut így a zenénk, és az üzenetünk, ami a legfontosabb. Az a baj, hogy míg egy külföldi lemez esetében egy multicégnek csökken az árfolyama a tőzsdén, addig egy hazai kiadvány esetében azokat lehetetlenítik el, akik a műfaj életben tartásán fáradoznak, sokszor nulla forintért. A másik problémám a dologgal, hogy míg mi kiadói háttér nélkül is tudnánk jó minőségű felvételeket készíteni, addig az új tehetségeknek még kevesebb esélyük marad az érvényesülésre. Ha ezt még megfejeljük azzal, hogy válság van, és ilyenkor a napi betevő falat kenyér is nehezebben kerül az asztalra, akkor elég szomorú képet kapunk. Azonban a léleknek is szüksége van táplálékra. Bár az érdekeim ellentétesek, de akkor is azt mondom, hogy aki nehéz helyzetben van, attól nem sajnálok egy kis örömforrást, még ha utána koncertre sem tud eljönni, és nekünk csak erkölcsi többletet jelent. Az sem probléma, ha valaki belehallgat a lemezbe mielőtt megveszi, és konstatálja, hogy nem árulunk zsákbamacskát. Azt viszont elég gáznak tartom, hogy egy átlagos felhasználónak majdnem egy családi ház értéke van letöltve a gépére, és mivel ez manapság egy általános jelenség, el sem gondolkodik rajta, hogy egy dal kb. 200 forintba kerül, ahogy egy jobb minőségű csoki is a boltban. Azt azért hozzáteszem, hogy a zenekarban csak én vagyok zenevásárló, de én sem szeretnék keseregni a dolgon. Mi is keressük az új utakat, és van is még bőven üzenetünk, amit szeretnénk eljuttatni az emberekhez.
Lemezeladásokat tekintve a Depresszió rajongók hova sorolhatók ezzel kapcsolatban?
Az előző gondolatot folytatva azt tudnám mondani, hogy van is kihez eljuttatni a dalokat.
Szerencsére sok olyan ember van akit megérint az üzenetünk. A zenénket hallgatók nagy része az on-line társadalomhoz tartozik, tehát a zenehallgatási szokásaik is ehhez igazodnak. Ha konkrét számot akarsz tudni, akkor azt mondom, hogy Az ébredés útján című lemezünkből nagyjából 5000 példány kelt el, ami nem rossz szám itthon, de erről szabadon letölthetővé tettünk 1-2 dalt, amiket nagyjából 240.000-en töltöttek le. Természetesen nem minden érdeklődőből lesz rajongó, de a lemezeladások már nem képesek pontos képet mutatni egy zenekar státuszáról. Országszerte kb 30.000 ember az aki aktívan követi a zenekar.
Ne felejtsük el a zenekar új tagját sem bemutatni! Ha jól tudom, az új tag kivételével, ugyanazok az emberek alkotják ma a Depressziót mint 9 éve.
Igen. Négyünkhöz csatlakozott szeptemberben Pálffy (Soda) Miklós sampleres, billentyűs, háttérvokalista, aki korábban fénytechnikusként járta velünk az országot, és már évek óta az egyik legközelebbi barátunk. Mint az már korábban említettük, ez nem jelent stílusváltást. Ez egy továbblépési lehetőség, amivel éltünk, és amit folyamatosan építgetünk be a zenénkbe, úgy, hogy az gyökeresen ne változzon meg.
Ahogy látom már kikerült pár 2010-es dátum is az oldalatokra. Azonban még lesz egy turnétemető koncert is Fehérváron. Készültök valami extrával?
Ez a december 18-i székesfehérvári buli lesz az Egyensúly turné, és egyben az év záró koncertje is. Ilyenkor mindig nagy hangulat uralkodik a bulikon, és mi is igyekszünk alaposan kiélvezni minden percét a koncertnek, hiszen utána február közepéig nem lesz rá alkalmunk, és közel 10 év után ez azért elég nagy függőség...
Február közepén indul a 10 éves jubileumi turnénk, aminek a legnagyobb bulija az április 17-i 10 éves jubileumi nagykoncertünk lesz a Petőfi Csarnokban. Minden eddiginél nagyobb dobásra készülünk, és magunkkal visszük 10 év legjobb dalait is, tehát érdemes készülni rá.
Lehet mondani, hogy 2009 a Depresszió éve volt?
Szerencsére ez is egy jó év volt, és ezúton is köszönjük a rajongóknak, hogy már 9 éve kitartanak mellettünk!
-Csiga-
Fotó: Nagy Rob
[2009. december]