Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

Íme, itt a negyedik Róka-opusz. Bár a srácok korábban megígérétk, hogy lezárják a Róka-trilógiát, az új lemez címével kissé rácáfoltak erre. Igaz, most nem magyarul jelenik meg a róka szó...
Kezdjük az elején a negatívumokkal: megint vérlázítóan rövid az album! Mert bár tíz dalt rejt a korong, a teljes játékidõ 25 perc körül van. Aztán további gondom még, hogy.... ööö... mi is? Ja, hogy nincs is több? Nincs bizony!
Az biztos, hogy eddig ez a legjobb, legérettebb produkció a Fürgerókalábak zenekartól, a dallamos részek most még dallamosabbak, mint valaha, a kemények még keményebbek, a punkos témék pedig még punkosabbak.
Ha már szóba került a punk, azt hiszem, ebbõl a skatulyából ideje kivenni a csapatot, ez már rég nem punkzene. A poén az, hogy egy ez egy ízig-vérig változatos rock album, ahol a stílus minden ágából kapunk ízelítõt. Elég csak a thrash alapokra építkezõ Quake címû dalra gondolni (itt még Smici is besegített egy kis énekkel), netán ott van az igazi motoros-himnusznak is beillõ Robogó, vagy a HC/rap Duma, ahol pedig Big Daddy szállt be egy kis reppelésre.
A szövegek is érettebbek kicsit, persze aki a jókedvû dumák miatt szerette a bandát, most sem fog csalódni.
Érdemes szót ejteni a lemezhez járó extrákról is: van fent egy csomó videó, többek között a stúdiózásról, vannak fotók, és persze a borító is telitalálat.
Szóval én eddig is komáztam a bandát, eztán is így fogok tenni, és mert ilyen jókat írtam róluk, õk is továbbra is imába fogják foglalni a nevemet...

http://www.furgerokalabak.hu

Ákos