Music For Nations/Record Express

Fura egy formációval állunk szemben, ugyanis a bandát három lány és egy fiú alkotja. Mondjuk ami azt illeti, nyilván nõi dobost sokkal nehezebb találni, mint férfit. Ebbõl ki is lehetett találni, hogy az egyetlen fiú a dobszerkó mögött foglal helyet. A zenekarnak elég nagy szerencséje lehetett, már abból a szempontból, hogy sikerült jó szponzorokat, és kiadót találniuk, elég profi kis promót készíthettek így, ami a hangzást, megjelenést illeti. Gondolok itt arra, hogy ha számítógépen hallgatja valaki, akkor egy elég konkrét interaktív felülettel indul a lemez, ahol meg lehet tekinteni a klipjüket /bár nekem nem sikerült valamiért/, valamint képeket a bandáról.
Ami a zenét illeti, amolyan fiatalos, lendületes, amerikai stílusú rockzene, bár picit azért keményebb annál, zúzós, másrészrõl szállós riffekkel, passzolós basszustémákkal. Azért ami a mélyet illeti, nagyon kevés zenérõl lehet elmondani azt, hogy a basszusgitárnak igazi szólama van, amit hallani lehet, és dallamként értékelni. Inkább csak a többi hangszer "alá" teszik, követi a dobot, csak azért hogy "legyen". Itt is ez a helyzet. Az ének szerintem néhol kicsit erõlködõsre sikerült, egyébként ha normálisan használja a hangját, egészen kellemes hangja van a lánynak, bár korántsem elég képzett. Van még mit fejlõdni minden téren, de ötleteik azért vannak, és ezeket sikerült eléggé magával ragadó, életvidám nótákba önteni. Kíváncsian várom az albumukat!

Angel