Távcsöves puska, fûrész, véres balta és vér mindenhol - "kellemes" kis borító... Naná, hogy itt egy igen brutális death albummal van dolgunk. 30 percnyi aggreszivitás, szinte végig eszement tempóban. A Fleshgrind egy chichagoi csapat, mely még 1993-ban alakult és a Murder Without End immár a harmadik lemezük.
Sejtelmes intróval nyit a lemez - középszerû horrorfilmekben ilyen muzsikával festik alá, amikor a zombik felbukkannak a ködös félhomályból - majd rögtön az arcunkba csap a négy zenész. Hihetetlen feszes tempóban nyomulnak szinte végig, az elsõ pihenõt csak a a nyolcadik dal környékén engedik meg - a Libertine Atonement-nél, amely mellesleg az egyik legjobb dal a lemezen. Itt sikerült talán egyedül megtörniük a szélvész tempók okozta monotonitást.
A lemez tíz dal körülbelül arról szól, amirõl egy death metal albumnak szólnia kell, és bár nem érzem, hogy alapmû lenne, a stílus kedvelõi bizonyára örömüket lelik majd benne.
Ákos