Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

A new york-i hardcore legenda ősapákat gondolom senkinek sem kell bemutatni. Idén nyáron a mezőtúri Wan2 fesztiválon is bemutatták, hogy mi is az a HARDCORE és hogyan is kell nyomni!

A címben szereplő korongon az van, amire számítani lehet egy AF lemez esetében: színtiszta HARDCORE muzsika! Esetünkben 14 nóta, kevesebb mint 30 percben. Már a legelején tudatják velünk a fiúk, hogy bizony Ők még mindig itt vannak! (Still here) A hangzás kellően erős, a szikár gitárok marcona megszólalása mellett a dob szintén nagyon be lett lőve; Roger Miret pedig hozza a megszokott minőséget a mikrofon mögött. Szövegileg többnyire tipikus hardcore dolgokról van szó (Pride,Faith,Respect, Dedication, Take me back, Hardcore!(The definition)), ezek közül az egyik legemlékezetesebb szösszenet a So pure to me. Számomra (talán nem meglepő módon) a lemez legmetalosabb dala, a Peace az abszolút favorit, a So pure-hoz hasonlóan videoklippel megtámogatva. Ja, és még Jamey Jasta (Hatebreed) is bevetésre került a számban, aki egyben a lemez társproducere is Zeuss (Hatebreed, Shadows Fall lemezek) mellett. Aztán a folytatásban jön a nagy pogóbajnok Casualty of the times, ami egy igazi kemény, odamondós, pörgős nóta, akárcsak az ezt követő No one hears you. Egyébként vendégként szerepel még Scott Vogel (Terror) és Carl Buechner (Earth Crisis) is az Another Voice-on.

Igazából fölösleges szaporítani a szót, az Agnostic Front egy legenda, élőben és lemezen is kötelező!

 

www.agnosticfront.com

Csabi